Szeretnék leülni
beszélgetni veled.
Összekapart nyugalmamból
egy kicsit adni.
Vagy csak megőrizni hazáig,
hagyni utánad is.
Vagy elsunnyogni
tekinteted elől,
nem venni észre,
nem gondolni beléd,
nem érezni együtt,
mintha nem lennél,
csak annyira,
mint a tárgyak, galambok.

De nem hagyod,
itt gubbasztasz,
és interferálsz az éterrel.