Szóval az úgy volt, hogy Édesanyám barátnője, aki régebb óta ismer, mint én magamat, történetesen magyartanár a Leövey Klára Gimnáziumban. Nála több biztatást, lelkesedést nem kaptam a költői pályámhoz senkitől, és nem átall még a tanítványai felé is rendszeresen promotálni. Szerencsére a fiatalok jól tolerálják jelenlétemet a tananyagban, és amikor 2016-ban érettségi tételük voltam, sokkal nagyobb szeretettel fogadtak, mint ahogy én fogadtam volna egy testi valójában elém merészkedő tananyagot. Az érettségi előtti rendhagyó irodalom órán okos kérdéseikkel, értelmes figyelmükkel hoztak zavarba, amit a képen látható némileg pimpelt (de nem pimpós) bor volt hivatott feloldani. Egy feladatom volt: titkolni a tétel pontos szövegét az érettségiig. No, ezt túlteljesítettem, hiszen csak ma (2017. október 18-án) számolok be róla, de becsületesen visszadátumoztam. Olyan hála-mértékegység pedig sajnos nincs, amiben kifejezhetném, hogy mennyit köszönhetek Kutassy Melindának.