Szálinger Balázs sok mindenben a mesterem, elsősorban a költészettel kapcsolatban. A költészet persze elég tág fogalom... Mindenképpen szorosan hozzátartozik - vagy legalábbis hozzá kellene tartozzon - a magyartanárok iránti tisztelet.

Ehhez szerencsére engem sem kellett győzködni, remek magyartanáraim voltak, és a rokonaim közül is igen nagy arányt tesznek ki a gyakorló és kiváló, vagy nem gyakorló, de kiváló tanárok és tanárnők.

Nem is volt kérdéses, hogy amikor Szálinger felajánlotta, hogy tulajdonképpeni szülővárosában, Keszthelyen mellette szerepelhetek egyrészt zsűritagként a vers- és prózamondó versenyen, másrészt közös irodalmi esten az ő magyartanárával, Hinger Tamással, nagy örömmel mondtam igent.

A versenyről beszámolt a Keszthelyi TV is, az est hangulatát, a szép számú közönség értő jelenlétét pedig talán érzékelteti a könyvtár honlapján elérhető galéria.

Azt viszont nem tudom átadni, milyen felemelő érzés a szavalóverseny kiválóságainak hangján meghallgatni a verseimet. Minden költőnek kívánom, hogy részesüljön ebben az ajándékban!