Gyomokat cibálok kérges talajából,
göröngyeit szépen porrá kalapálom,
elrendezett földjét komposzttal szitálom,
csak te eső volnál, víz a szikkadt tájon.

Palántái köré szerelmem trágyát hoz,
még a csigákat is én szoktatom házhoz,
kerítése drótját feszesebbre húzom,
csak te eső volnál, vér a szikkadt húson.

Ha te eső volnál kietlenségemben,
végre felborulna kiszámított rendem,
burjánzó kertembe vihetnélek ölben,
de ha mégsem jössz el, sóval hintem földem.