A rakpart dús, kövér ködébe nézek.
Nem úszik dinnyehéj, csak némi tampon,
óvszer, cián, és lent zsibong a mély:
pár milliónyi mikroorganizmus
élőflórás fekáliák tövén.

A hajók állnak. Kongó, vén uszály
kínlódik lassan, és a gázolaj
szivárványosra festi farvizét
a másnapos tolóhajó után.

Mellettem épp a tompa kőre köt ki
egy lehasznált tű, s pár törött üveg
dekorálja a tegnap esti képet.
Amit ma reggel újraépítek.