Míg én szövöm a vad szerelmi szálat,
ne érdekeljen, hány éves vagyok,
míg trendipink zsinóron ráncigállak,
másik kezem meg rím után motoz.

Most rajzolok köréd egy éjszakát,
egy pestit persze, én csak azt tudok.
Tinifilmekből elcsent hangeffekt,
hogy kémények között dorombolok.

Legyél munkás, zuglói Batman-em,
bugyit húzok rád, kívül hordhatót.
Nemes Nagy Ágnest ne citálj nekem,
ha hallok róla, szinte meghalok.

De jaj! Az álom szertefoszlik épp,
poros könyvtárban rozzant nő zokog:
a Nagyok között nincsen lelkitárs,
csak férfiak, s hibátlan jambusok.